Darázsirtás


Magyarországon számos darázsfaj ismert, ezek közül a kecskedarázs (Paravespula vulgaris), a német darázs (Vespula germanica), a francia darázs (Polistes gallicus) és a lódarázs (Vespa crabro) rendelkezik közegészségügyi jelentőséggel. Az előbbi három kisebb testű darázsfaj egyedei 18-20 mm hosszúak, míg a lódarázs eléri a 35 mm-es nagyságot is. A fekete-sárga rajzolat mindegyik fajra jellemző, a kisebb testű fajokat nehéz megkülönböztetni egymástól, míg a lódarázs nagysága és jellegzetes sárga színe alapján könnyen felismerhető.

 

A darázsirtás folyamata

A darazsak életmódja

Gyakran feltett kérdések

Mit tegyek és mit ne tegyek?

A darazsak megtelepedésének megelőzése

 

I. A darázsirtás folyamata

A darazsak irtása különös figyelmet és óvatosságot igényel. Legcélszerűbb a fészek felkutatása és abban az összes egyed egyidejű elpusztítása. Házilag a légtérkezelő aeroszol palackok használatával védekezhetünk ellenük, de csak abban az esetben, ha sikerült felfedezni a fészket és az könnyen megközelíthető. Amennyiben a fészek nagy méretű vagy nem deríthető fel, nem közelíthető meg, a darázsirtást csak szakember végezze! A lódarazsak kiirtása minden esetben szakember feladata!

A professzionális módszerek többfélék. Leggyakrabban a permetezést és a porozást alkalmazzuk. Szóba kerülhet még ködképzés, ULV eljárás is (pl. padláson). Mivel a fészek felderítése sok esetben akadályokba ütközik, esetenként az irtás megismétlése is szükséges lehet. Ha a fészek jól látható és elérhető helyen van, a siker garantált. Darazsaink sokfelé megtelepdhetnek (pl. tetőcserepek alatt, redőnytokban, napernyőben, csövekben, bokrokon, föld alatt, lyukon repülhetnek be, stb.), ezért mindig az adott szituáció dönti el az alkalmazandó technikát. A hatástartós permetezőszerek mintegy 2-3 hónapos védelmet nyújtanak a darazsak ellen. Érdemes tehát évente kétszer irtatni őket: áprilisban a fészekrakás kezdetén és a nyár derekán, ezátal számuk kellően alacsony szinten tartható az egész évben.

II. A darazsak életmódja

A darazsak (Vespidae)  nagy termetű, hártyás szárnyú rovarok, testük fekete-sárga rajzolatú és a méhekkel ellentétben csak gyengén szőrös. Nagy méretű összetett szemeik vese alakúak, erősen beöblösödtek. Csápjaik térdesen hajlítottak. Igen fejlett rágóik vannak, amelyek főleg a zsákmányszerzés eszközei de nagy szerepet játszanak a fészek építésében is. Teljes átalakulással fejlődnek. Fullánkján nncs horog, így az áldozat tetéből visszahúzható, tehát többször bevethető. Mivel a potroh a torhoz rendkívűl mozgékonyan ízesül, a darázs minden irányban hathatósan használhatja fegyverét. Ingerlékenyek, fullánkjukat főleg veszély esetén, gyakran nemcsak végveszélyben használják.

Társas államokban, egyéves családokban élnek, amelyet egy királynő, valamint herék és dolgozók alkotnak. A királynő mintegy 10 hónapig, az utóbbiak 4 hétig élnek. A párzási időszak az ősz. A királynő naponta 300 petét rak a fészekbe. A papírszerű fészek sejtek rendszeréből áll. Építőanyagul mindig növényi anyagok, elsősorban farostok szolgálnak. Egy fészekben akár több ezer darázs is tartózkodhat. A petéből való kikeléshez 4-6 nap szükséges. A kifejlett rovarok a bebábozódás után 2-3 héttel kelnek ki.

A darazsak elsősorban ragadozó életmódot folytatnak (rovarokkal táplálkoznak), de a gyümölcsöket és a döghúst is kedvelik.

III. Gyakran feltett kérdések

"Mennyire veszélyes a darázscsípés?"

A darázscsípést mindig komolyan kell venni! Szervezetünk reakciója a darázscsípéssel szemben egyénenként változó. Allergiás emberek számára már egy csípés is életveszélyt jelent! Ezeknek a személyeknek márciustól novemberig egész életükben maguknál kell tartani az orvos által felírt ellenszert. A lódarazsak támadása még egészséges ember számára is életveszélyes lehet, ezért mindig szakemberre kell bízni ezek kiirtását!

"A kártevőirtó szakemberek által használt irtószerek emberekre is veszélyesek?"

Napjainkban már a legmodernebb irtószerek állnak rendelekzésünkre, amelyek szelektívek. A rovarokra nézve erősen mérgező hatásuak, emberek és egyéb emlősökre nézve azonban sokkal kevésbé jelentenek veszélyt. Természetesen el kell kerülni az irtószer szembe jutását és lenyelését. Ennek kockázata azonban nagyon csekély.

"Terjesztenek valamilyen betegséget a darazsak?"

Sajnos igen. Mivel a darazsak sokszor szerves hulladékot, döghúst fogyasztanak, testfelületük igen szennyezett különféle kórokozókkal. Ezekkel az élelmiszereinket fertőzhetik, melyek elfogyasztásától az egészséges ember megbetegedhet, ezáltal gyomor- és béltünetekkel járó, úgynevezett enterális fertőzés alakulhat ki.

IV. Mit tegyek és mit ne tegyek?

Mindig kerülni kell a konfliktust a darazsakkal! Érdemes tudni, hogy elsősorban a mechanikai ingerek (csapkodás, a fészek ütögetése) váltanak ki támadást a rovarokban, ezért kerüljük a zaklatásukat! Forduljunk inkább szakemberhez, akinek kellő szakismerete van a darazsak kiirtását illetően.

A gyakran nyitva tartott nyílászárókat szereljük fel szúnyoghálóval, hogy a darazsak berepülését megakadályozhassuk.

Ne hagyjunk elöl édes italokat (szörp), sört, ecetet és gyümölcsöt, húst. Ezek kifejezetten vonzzák a darazsakat. A nyitva hagyott üvegekbe, poharakba könnyen berepülhetnek. Az ezekből történő ivás életveszélyes lehet!

Ne járjunk mezítláb a fűben, mert a kertet számos darázs látogathatja.

Legyünk körültekintőek a fűnyírásnál, kaszálásnál, mert a földben fészkelő darazsak könnyen meglephetnek bennünket.

V. A darazsak megtelepedésének megelőzése

Sajnos a darazsak megtelepedése nem előzhető meg semmilyen módszerrel. Az élelmiszereink takarással védhetőek.