Rágcsálóirtás


A rágcsálók népes családjába sok faj tartozik. Ezek közül közegészségügyi jelentősége a házi egérnek (Mus musculus) és a vándorpatkánynak (Rattus norvegicus) van. Magyarországon ritkán, de előfordul a házi patkány (Rattus rattus) is.

 

A rágcsálóirtás folyamata

A rágcsálók életmódja

Gyakran feltett kérdések

Mit tegyek és mit ne tegyek?

A rágcsálók megtelepedésének megelőzése

 

I. A rágcsálóirtás folyamata

Többféle módszer áll rendelkezésünkre. Az adott módszer megválasztása a körülményektől függ.

Irtószer kihelyezése
Úgynevezett mérgezett csalétkek használatát jelenti. Ezek a csalétkek gyárilag előállított, modern irtószerek. Az aktív hatóanyag mellett a rágcsálók számára vonzó illat és ízanyagokat tartalmaznak, amelyeket az egerek és a patkányok egyaránt szívesen fogyasztanak. Ezek többfélék lehetnek, úgy, mint szemes csalétek, granulátum, tasakolt pép, paraffinos blokk, stb. A megfelelő formuláció kiválasztása és az irtószer szakszerű elhelyezése szakember feladata. A különféle irtószereket rendszerint speciális műanyag etetőládákban helyezzük ki, amelyek egyrészt megakadályozzák az illetéktelen személyek (pl. gyerekek), illetve a háziállatok hozzáférését az irtószerekhez. Másrészt védik az irtószert az időjárási hatásoktól (pl. közvetlen napfény, eső, hó). A mérgezést követően az állatok elhullása általában 2-3 napon belül következik be.

Irtószermentes rágcsálóirtás
Szintén többféle módja létezik. Gyakorlatilag a kártevők különféle csapdákkal történő befogásáról van szó, amelyek típusa lehet:

Hagyományos csapda: A mindenki által ismert rugós csapdák tartoznak ide, amelyek segítségével hatékonyan foghatjuk össze a rágcsálókat.

Élve befogó csapda: Ilyenkor az állat sértetlen marad. A csapdázást követően az állat lakóhelyünktől távolabb szabadon engedhető.

Ragasztós csapda: A rágcsálókat egy csalétekkel ellátott ragasztós felületre csaljuk ebben az esetben. A kereskedelemben többféle tubusos ragasztó kapható, azonban léteznek előre gyártott ragasztós csapdák is, amelyek előnye a tubusos ragasztóval szemben, hogy nem nekünk kell bajlódnunk vele, illetve sokkal hatástartósabbak, mivel a ragasztó nem szívódik be illetve nem folyik le a felületükről.

Fojtócsapda: A legújabb módszer a világon. Az egereket vagy patkányokat egy speciális csapda (Nooski fojtócsapda) segítségével nagyon gyorsan és kíméletesen pusztítjuk el. Ez a módszer ötvözi az összes többi módszer előnyét: gyors, 100% hatékonyság, az elhullott kártevők a csapda közelében megtalálhatóak.

Tudni kell, hogy a különféle csapdákat mindig a fal mentén kell elhelyeznünk. Az egerek összefogása egyszerűbb, mivel nagyon kíváncsiak, míg a patkányokra inkább az óvatosság jellemző. A csapdázást egészen addig kell folytatnunk, amíg az összes rágcsálót össze nem fogtuk. A különböző csapdákról részletes leírás itt található.

II. A rágcsálók életmódja

Házi egér

Az ember közvetlen környezetében él. 80-100 mm hosszú, sárgás-szürkés-fekete, farka testhosszával megegyező. Rendkívűl szapora, kedvező körülmények közt egész évben szaporodik. Évente 5-6 alkalommal kölykeznek, szexuális érésük gyors, két hónap alatt már ivarérettek. Fészkeiket papírral, ronggyal, vattával vagy növényi részekkel bélelik ki. Élettartamuk 2-4 év, de a többség már jóval korábban elhullik.
A házi egér fészkét az épületen belül a falak mentén lyukakban vagy különböző felhalmozott anyagokban alakítja ki. Keveset vándorol. Kedvező életkörülmények közt egész életét egy 1,5-2 méter sugarú körben leélheti.
Mindenevő, állati és növényi eredetű táplálékot egyaránt szívesen elfogyaszt. Napi táplálékszükséglete 5-10 g. Folyadékigénye csekély, rendszerint táplálékának nedvességtartalma elegendő számára, külön vízforrást nem igényel.
Főleg éjjel tevékenyek, hallásuk igen jó, a legkisebb neszre elosonnak. Szaglásuk gyengébb. Kiválóan futnak, ugranak és úsznak. Alkalmazkadóképességükre jellemző, hogy gyakran a hűtőházakban is megtelepednek.

Vándorpatkány

180-250 mm hosszú, szürkésbarna színű, hasa szürkésfehér. Füle rövid, farka testhosszánál rövidebb, szőre gyakran szennyezett.
Rendkívűl szapora, évente három fő szaporodási időszaka van (kora tavasszal, nyár elején és ősszel), egyes esetekben azonban 6-8 alkalommal is kölykezhet. Szexuális érése gyors, már három hónapos korában ivarérett. Élettartama 2-3 év, de a többség jóval korábban elhullik.
Legszívesebben az épületek közvetlen közelében, földlyukakban él. Fészkét közvetlenül az épület alatt, védett helyen alakítja ki, de gyakran telepszik meg kész üregben, amelyet kibővít. A fészeknek általában 3-4 kijárata van. Ha a fészek megtelik a patkány által behurcolt hulladékkal, akkor elhagyja és újat épít. A csatornahálózatban is megtelepszik, de az épületek között vagy az épületeken belül felhalmozott és régóta ott tárolt anyagok (pl. lomok, törmelékek, farakások, széna- és szalmakazlak, stb.) között is fészket rakhat. Nyáron gyakran találkozunk vele vízparton is.
A vándorpatkány mindenevő, naponta mintegy 50-100 g téplélékot fogyaszt el. Ennél azonban sokkal nagyobb mennyiséget hurcol be a fészkébe. Gyors anyagcseréje, illetve fogai koptatása miatt állandóan táplálkoznia, illetve rágnia kell. A kever táplálékot szereti, főleg hulladékot fogyaszt. Válogatós, kedveli a magasabb nedvességtartalmú táplálékot. Az eleség minőségére igényes, a romlott, dohos, penészes táplálékot nem fogyasztja el. Az éhezést és a szomjazást rosszul tűri, napok alatt elpusztul. Táplálék hiányában ivadékait vagy beteg társait is felfalja.
Jellegzetesen éjszakai állat, rejtett életmódot folytat, nappal a fészkében tanyázik. Társas életmódot folytat, csordákban él, amelyet több patkányfészek, illetve patkánycsalád alkot. A csordát egy ivarérett hím uralja. Az idegen patkányokat elűzik. Igen tanulékony, ravasz és gyanakvó természetű, lehetőleg a megszokott élelemmel táplálkozik. Gyorsan fut, jól mászik és ugrik, úszik.

III. Gyakran feltett kérdések

"Milyen veszélyt jelentenek számunkra a rágcsálóirtószerek?"

A rágcsálóirtószerek véralvadásgátló hatóanyagokat tartalmaznak. Ezek a véralvadás folyamatát akadályozva 2-3 napon belül súlyos belső vérzést okoznak az áldozatok szervezetében. Tudni kell, hogy ezek a hatóanyagok mind az emberre, mind a háziállatokra nézve veszélyesek! Ahhoz azonban, hogy embereknél komoly mérgezés alakuljon ki, nagy mennyiségű méreg elfogyasztása szükséges, amely elég valószínűtlen, hogy bekövetkezik. Ennek ellenére mindig körültekintően kell használnunk ezeket az irtószereket. A kiskorú (főleg a 2-5 éves) gyermekek veszélyeztetettek leginkább. Érdemes az irtószereket zárható - speciálisan erre a célra gyártott - műanyag dobozokban kihelyezni, amelyek megakadályozzák az illetéktelenek és a háziállatok hozzáférését, továbbá védik az irtószert a közvetlen napfénytől, esőtől, stb. A fel nem használt irtószert gyermekektől mindig elzárva tartsuk! A tönkrement irtószert vagy maradékokat csomagoljuk nejlonzsákba és így dobjuk a szemétbe.
A biztonság fokozása érdekében ma már az összes rágcsálóirtószerhez egy rendkívűl keserű anyagot, úgynevezett Bitrexet kevernek. Ennek igen kellemetlen ízét a rágcsálók nem érzik (vagy nem zavarja őket), de az emberek és a háziállatok nem tűrik. Ennek ellenére időnként mégis előfordulnak mérgezések, tehát nem szabad mindent a Bitrex védelemre bíznunk. Ha bárkinél mérgezés gyanúja merül fel, haladéktalanul forduljon orvoshoz és - amennyiben lehetséges - mutassa meg az orvosnak a termék cimkéjét. Állatoknál bekövetkezett mérgezés esetén azonnal állatorvoshoz kell fordulni!

"Rengeteg irtószert helyeztünk már ki, de egyre több a rágcsáló! Mit tegyünk?"

Lehet, hogy nem a megfelelő irtószer lett kihelyezve vagy nem a megfelelő helyre. Érdemes az ilyen bonyolultabb ügyekhez szakember segítségét hívni.

"Terjesztenek a rágcsálók valamilyen betegséget?"

A rágcsálók sajnos nagyon sokféle betegséget terjesztenek. Ezek közül a legfontosabb a pestis, amely terjesztésében a patkányoknak nagy szerepe volt korábban. A pestis Európában már nem fordul elő és a jelenlegi hatékony antibiotikumok segítségével már gyógyítható. A patkányok emellett szerepet játszanak a leptospirózis, trichinellózis, tularémia, brucellózis, veszettség, murin tífusz közvetítésében is.
Az egerek elsősorban a különféle salmonellosisok, fertőző agyhártyagyulladás, tularémia kórokozóját terjesztik.

IV. Mit tegyek és mit ne tegyek?

Soha ne próbálja kézzel megfogni a rágcsálókat! Az eredmény általában mélyre terjedő és nehezen gyógyuló, könnyen elfertőződő harapás. Amennyiben ez mégis bekövetkezik, haladéktalanul forduljon orvoshoz! A rágcsálók befogását csapdákkal, illetve szakember segítségével kell megoldani.

Az irtószerek kihelyezését érdemes speciális szerelvények használatával végezni.  A fel nem használt irtószereket mindig gyermekektől elzárva tartsa!

A rágcsálók ürülékével szennyezett és/vagy megrágott élelmiszerekből soha ne fogyasszunk! A rágcsálók testváladékai, ürüléke ugyanis sokféle fertőzés forrása lehet. A szennyezett/megrágott használati tárgyakat is érdemes kidobni.

Nagyobb mértékű rágcsálóinvázió esetén mindenképpen kérjük szakember segítségét!

V. A rágcsálók megtelepedésének megelőzése

Legnagyobb gondot a különféle műszaki hiányosságok (pl. betört ablak, lyukak, hiányzó rácsok, kirágott nyílászárók, stb.) megszüntetésére kell fordítanuk. Ezáltal ugyanis jelentősen megnezíthetjük a rágcsálók bejutását az épületekbe. A patkányok által gyakran látogatott területeken ugyanakkor érdemes folyamatosan irtószert kihelyeznünk és ellenőriznünk a fogyást még akkor is, ha átmenetileg nincsenek rágcsálók okozta problémák.

A szemetet mindig zártan (jól záró konténerekben, kukában) tároljuk, lehetőleg elkerítve, hogy a kóbor kutyák és macskák se férhessenek hozzá. A kiszóródott, könnyen hozzáférhető szemét ugyanis kiváló táplálékforrás a rágcsálók számára.

HACCP létesítményekben (élelmiszeripar) jogszabály kötelezi a létesítmény üzemeltetőjét az időszakos (félévente történő) megelőző rovar- és rágcsálóirtásra. Ezt a tevékenységet a jogszabály értelmében csak szakember végezheti!